Bejegyzések

A sziget valósága

Kép
  Már vagy 4 hete a szigeten élünk, és tényleg gyönyörű! Elképesztő fotókat tudok mutatni, és majdnem mindenki egy álomszerű képet szeretne lefesteni erről a környékről, amiben valóban van igazság, na de jöjjön a fekete leves része. Annak ellenére, hogy a Csendes-óceán partján élünk, na hát ez a víz nem csendes éjszakánként. Kb éjjel 4 órakor kezdődik a dagály, amikor a víz olyan hangosan a parthoz csapódik, hogy nem lehet tőle aludni. A bungaló az óceánban áll cölöpökön, így még akkor is hangos, amikor nyugodtabb az óceán, de vihar esetén a füldugó sem segít. Nagyon romantikus filmekben, de a valóságban ez azt jelenti, hogy hajnal négytől nem lehet aludni. A másik nagy probléma, hogy a teraszon főzünk, itt tartjuk az alapanyagokat is, és van egy (vagy több, ez még tisztázatlan) patkányunk a teraszon éjszakánként. Először elkezdte megrágni a dolgokat, de azóta már mindent műanyag dobozokban tárolunk. Pár nap után elkezdtük őt egy kis mérgezett vacsorával várni. Ezt az elején elősze

A kezdetek Mansuáron

Kép
A pakolás után elment a 2 hajó, amivel jöttünk, és csak néztem a szigetet, hogy milyen gyönyörű. Fehér homokos part, pálmafák, néhol sötétkék, néhol türkizkék víz, elképesztő látvány. A szigeten 5 bungaló van a vendégeknek építve, amik cölöpökön állnak, és dagály idején a víz bemegy a házak alá. Nagyon szép látvány képeken, és filmeken, de a valóságban hajnal négykor kezdődik az egyik dagály időszak, és annyira csapdossa a víz a partot a bungaló alatt, hogy nem tudok aludni tőle. (a leghátsó bungalóban lakunk most) Az egyetlen itteni család azt hiszem 11 főből áll, 3 generáció él egymással. Azt még nem látom át, hogy ki kihez tartozik. Ők a parton élnek összesen 3 házban (nem éri házukat a víz), közös ebédlő résszel, és a központi hely is közös, ahol a napjukat töltik a szabadban. Kicsit kibucos hangulata van. Mindenki foglalkozik ugyanúgy az összes gyerekkel, ezért is nehéz eldönteni, hogy ki kihez tartozik. Nagyon kedvesek, és segítőkészek, örülnek, hogy itt vagyunk. Miután kilih

Úton Masuarra

Kép
Ez a poszt igazából tegnap íródott, csak nem volt elég jó a net ahhoz, hogy feltöltsem. Van egy növény, amit előszeretettel esznek a pápuaiak. Megrágják, majd kiköpik, ami miatt az utcán mindenfele piros foltokat hagynak. Elég undorító, de kíváncsi voltam rá, hogy mi az, úgyhogy ahogy megláttam egy helyet, ahol árulnak ilyet, megkóstoltam. Pinangnak hívják, ami bételdió magyarul  (soha eddig nem hallottam róla). Ezt együtt eszik areca dióval, amit belemártanak valami keményítőszerű porba (nyugi, legális). Rágni kell együtt, és alapvetően a két fehér húsú gyümölcsből a nyállal érintkezve piros lesz, amit utána kiköpnek. Elvileg van pozitív egészségügyi hatása is, de a fogakat, és az ínyt tönkreteszi. Sok pápuai idős embernek rossz a foga, és pirosas a sok dió fogyasztásától. Borzasztó az íze, nem is tudom, semmihez sem hasonlítani. Talán olyan, mintha valami baromi éretlen diót enne az ember.  Utána zsibbadt a nyelvem, és a vizet is édesnek éreztem. Egy tapasztalatnak jó volt. 😊   (A m

Bye bye civilizáció

Kép
Ma élvezhetem ki utoljára egy darabig a zuhanyzás adta örömöt, holnaptól elfelejthetem az ilyen fajta komfortot. Egyszerre várom, és egyszerre ijesztő is kicsit. Megérkezett tegnap a konténer a kikötőbe az összes cuccunkkal, úgyhogy holnap mindent átpakolunk két ladikra (túlzás lenne hajónak hívni őket), aztán elindulunk Mansuar szigetre. Elég nomád körülmények között fogunk élni, főleg ameddig nem alakítjuk ki a saját életterünket, de erről majd később írok, hogy hogy alakul. Nagyon közel lakunk a reptérhez, úgyhogy naponta többször megfigyelhetjük, ahogy a gépek baromi közel felszállnak. Persze nagyon hangos is, de tök jó nézni őket. Tényleg nem tudom leírni, hogy mennyire a semmi közepén vagyunk, de a szállodában az étlapon van magyar gulyásleves. :D Balin láttam több helyen is, és már ott is meglepődtem, de itt ezen totál ledöbbentem. Úgyhogy gondoltam ki kell próbálnom, és azt kell, hogy mondjam, tényleg hasonlított az eredetire, teljesen jó volt, minden képzeletemet felülmúlt